A Szondi Kiállítótér részei

Régészeti leletek tára

“Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…”

Drégelypalánk és Drégelyvár régészeti, történeti és irodalmi emlékezete

A kiállításban nemcsak a vár történetének, ostromának és Szondi György alakjának állítunk emléket, hanem a falu környékéből előkerült régészeti leletek, levéltári források (egykori ábrázolások, leírások) alapján mutatja be a középkori Drégely, illetve Palánk várát.

Célunk az, hogy a tematika és az ezt illusztráló tárgyak, valamint a látvány harmonikus egysége által pontos képet fessünk a település és a vár korai történetétől kezdve a 18. sz.-ig.

A kiállításra szánt tárgyak önmagukban is esztétikai értéket hordoznak, azonban a magyarázó képek és illusztrációk, rekonstrukciós rajzok és makettek segítségével a látogatók könnyebben megérthetik a tárgyak használatának „fortélyait” és az adott korban élt emberek mindennapjait.

regeszet11-1024x582 kiállítótér szondival

A kiállítás első részében Drégely falu középkori régészeti emlékeivel ismerkedhet meg a látogató. Az oszmánok által 1575-ben épített Palánk várának szerkezetét, elhelyezkedését és feltételezhetően a várban működő fazekas műhely tárgyait is bemutatjuk. (talpastálak, sütőtálak, kályhaszemek)

A sziklavár építésétől kezdve az ostromig, és az ostromhoz kapcsolódó korabeli hadi eszközök, (pl.: ágyúgolyók, puska- és muskétagolyók, nyílhegyek , számszeríj hegyek) illetve az ostromot követő időkből származó tárgyak is megtekinthetőek.

régészeti leletek

A kiállításban látható az egykori Palánk falu temetőjének egy rekonstruált in situ sírja. A női sírból előkerült ezüst díszítésű párta az egyik legszebb kárpátmedencei kora újkori női fejviselet. Az eredeti párta díszes másolata is bemutatásra kerül.

A kiállítótérben elhelyezett 4 egész alakos, életnagyságú bábun korhű viseletet és fegyverzetet mutatunk be. (XVI-XVII. századi magyar női és férfi viselet, török katona és női viselet rekonstrukciója). Ezek változatait akár a vállalkozó kicsik és nagyok magukra is ölthetik.

kiállítós bábuk


Irodalomtörténeti kiállítás

- Szondy György alakja a magyar irodalomban –

Szondy György alakja, a vár ostroma számos irodalmi mű ihletője. Az irodalomtörténeti kiállításba nem csak ezen művek és íróit, hanem Drégely várának 1550-es évekbeli feltételezett makettjét is megcsodálhatják.

Tinódi Lantos Sebestyén a kor, a 16. század nagy históriása. Ő énekelte meg először Szondyék önfeláldozását históriás énekben. (Budai Ali pasa históriáját 1554-ben írta.) Hősei a mindenre elszánt hősiesség, az önfeláldozó hazaszeretet örök magyar példaképei.

A romantika romkeresése, múltba merengése fedezteti fel Kölcseyvel elsőként Drégely várát. 1825-ben epigrammát ír Drégel címmel.

Czuczor Gergely balladában állít emléket Szondyéknak (Szondi).

Mikszáth Kálmán is feleleveníti és elmeséli ízesen élvezetes stílusában a mondát a 19. század végén.

A magyar költészet egyik legmegrázóbb, legerőteljesebb és leghatásosabb verse Arany János 1856-ban írt Szondi két apródja, mellyel örök emléket állít a drégelyieknek.

Mondák és legendák
Drégelyvár elestéről, illetve elárultatásáról él egy-egy verses monda is a községben.

 „…csak az a nemzet és nép tarthat számot és jogot a jövőhöz, amelyik múltját megbecsülni képes.”
(Lits Gyula Hont megye főispánja, az 1902-es 350. évfordulón elhangzott beszédéből.)
irodalomtortenet


Tájszoba

A tájszoba berendezéséhez a település lakói ajánlották fel a saját tulajdonú régi bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, fali képeiket.

A szobabelsőt illusztráló teremben különböző időszakokból való paraszti és polgári stílusú bútorok kaptak helyet. A szoba közepén asztal, hímzett terítővel díszítve, mögötte karos lóca, körülötte támlás székek. Az egyik fal mellett ágy párnákkal, dunyhával, a helyi hagyományoknak megfelelően bevetve, letakarva hímzett ágytakaróval. Mellette festett láda, amelynek tetején különböző szakrális tárgyak is helyet kaptak. A falakon szentképek, családi képek. Ezek szokásos elhelyezésére ma is emlékeznek az adatközlők. A szekrények még meglévő, de már nem használt népviseleti ruhadarabokat és lakástextileket rejtenek.

A kiállításban helyet kapott a régi népviseletbe öltöztetett bábun kívül két különböző rokka és egy – már a polgárosultabb időszakból való – varrógép és egy vaskályha is.

A drégelypalánki tájszobában a régi viseleteket, néphagyományokat, szokásokat, falusi ünnepköröket
elevenítjük fel a látogatók aktív közreműködésével.

tajszoba


Pajta

A pajta a kiállítótér hátsó részén található. Vályogból emelt falai belülről szemléltetik a régi korok építményeit. Mennyezete nem lévén, jól láthatóak a vaskos tartógerendák és a nyitott szénapadlás. A pajtában található használati eszközök, tárgyak valaha a település lakóinak munkáját szolgálták. Ma már csupán a kiállítás céljaira vannak összegyűjtve, függetlenül attól, hogy eredetileg a pajta volt-e a tárolási helyük. Láthatóak itt a különböző mezőgazdasági eszközökön (borona, eke, gereblyék, villák, igák stb.) kívül a kendermegmunkálás és szőlőművelés eszközei, betakarító és terménytároló eszközök, valamint a tejfeldolgozás és sertésfeldolgozás eszközei is.

Egy külön sarokban helyet kaptak konyhai felszerelések, edények, szakajtók, sziták, darálók, gyaluk, reszelők stb. is. A terem közepén tragacs terebélyesedik, rajta vesszőkosár, fateknő.

A kiállítás célja, hogy minél több régi eszközt megőrizzünk, hiszen sok felnőtt és a legtöbb gyermek már csak
múzeumokban, kiállításokon lát hasonló tárgyakat.

pajta

pajtaagyu