Az Észak-szibériai-alföld nyugaton a Jenyiszej torkolatvidékétől és a Jenyiszeji-öböltől keleten az Olenyok alsó folyásáig, 1400 km hosszan terül el. A tél enyhe, a középhőmérséklet −2 és −5 °C között változik, tartós hótakaró nem mindig alakul ki. Délkeleten (Morki településen) az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 36 °C, a legalacsonyabb –51,5 °C volt (1978-79-ben). A januári évi középhőmérséklet −13 °C, a júliusi 19 °C.

Északon a Tajmir-félszigeten fekvő Birranga-hegyvidékig terjed, délen a Putorana-fennsík és az Anabar-fennsík (tehát a Közép-szibériai-fennsík északi része) határolja. Elhelyezkedése. Hazánk legcsapadékosabb és legszárazabb területei. A csapadék területi eloszlásában még nagyobb elérések vannak. A csapadékban szegény tavaszi és őszi hónapok miatt a Kisalföldön és az Alföld keleti tájain 500 mm közelében és az alatt alakult az évi csapadékmennyiség. 1939. június 11., vasárnap, 15 óra 50 perc. Kárpátalja éghajlata mérsékelt. Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 6 zivataros nap kialakulására van esély.

Átlagosan 9-11 csapadékos nap fordul elő júliusban.

Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 6 zivataros nap kialakulására van esély.

A párizsi Louvre történetének egyik legnagyobb botránya, amikor fényes nappal, a teremőrök szeme láttára ellopták az épületből a 18. századi francia festő, Antoine Watteau egyik mesterművét, a …


A legalacsonyabb éves csapadékösszeget a Békés megyei Orosháza állomáson jegyeztünk, ahol mindössze 381,7 …

Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is. A meleg időszak meghaladja a 9 hónapot.

Legcsapadékosabb tájunk az Alpok lábánál, hazánk nyugati részén elterülő Alpokalja, ahol a 800 mm-t is meghaladja az évi csapadékmennyiség.

Az éves csapadékmennyiség 500 mm, nyáron háromszor annyi, mint télen.

A júliusi középhőmérséklet +20-21 °C. A júliusi középhőmérséklet a 22 °C-ot is meghaladja. Az éves csapadékmennyiség 450–500 mm. A Nyugat-szibériai-alföld vagy nyugat-szibériai síkság (oroszul: Западно-Сибирская низменность, Zapadno-Szibirszkaja nyizmennoszty) óriástáj Oroszország ázsiai részén, az Urál és a Jenyiszej között; délen egy darabon Kazahsztánban folytatódik. De, 1979-ben 18 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1994-ben,1987-ben illetve 1967-ben csak 3 csapadékos nap volt. Alföld, Értekező próza Szerző: Miklós Eszter Gerda. De, 1979-ben 18 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1994-ben,1987-ben illetve 1967-ben csak 3 csapadékos nap volt.
Átlagosan 9-11 csapadékos nap fordul elő júliusban. Az évi csapadékmennyiség 600–700 mm, a csapadék zöme nyáron hullik.