A matyók színes varrottas díszítésének csaknem változatlan formája van a kalotaszegi bőrből készült, selyemmel díszített mellrevalókon stb.

Közzétette: Lighhouse . A matyók régen bocskort hordtak, később papucsot és piros, majd fekete keményszárú csizmát. Ők készítették a fogyó textíliákat és a díszes ünnepi darabokat, a kelengyébe szánt öltözéket, amit a család lányai férjhez menetelük után viseltek. Bízunk abban, hogy a bevezető kisfilm hangulata, a hangsúlyt kapott formák és érzelmek képesek bemutatni céljainkat. Annak ellenére, hogy Mezőkövesd a legszegényebb térségek egyike volt, színes és pompás viseletük jómódúságot sugallt. Laura: Az ünnepi viselethez, brokát selyem, maszatos vagy bársony rózsás ruhákhoz mindig cipőt vettek, ez lehetett csatos, félfűzős. Kik azok a matyók? Ezen az oldalon várjuk mindenkinek a fotóját, amin magyar ünnepi viseletben szerepel és büszke rá.

Fenti címmel országos mozgalmat indít a HKIK.

A mozgalom megálmodója a HKIK kézműipari alelnök asszonya, Katrics Krisztina, az Örökség Alkotóműhely szellemi vezetője, a magyar népművészet örök rajongója”. A matyók E kutatások legszembetűnőbb jegye, hogy folyamatosak maradtak, és nemcsak a helyi sajátosságok megragadására és leírására törekedtek, hanem …
A ruhadarabok elkészítése eleinte a család nőtagjaira hárult. Engedélyével közzétesszük azt! Matyóknak a Miskolc körzetében fekvő három község (Matyóföld) - Mezőkövesd, Szentistván és Tard lakosságát nevezzük. Hazafias kötelességünk, hogy iskolai rajzolásunk keretében felkaroljuk, megbecsüljük nemzetünk e kiváló erkölcsi értékét.

A matyók. A név Borsod megyén kívül is használatos, és az Alföld református vidékein mindenütt a katolikusokat csúfolták eképp. Mezőkövesd lakói, a matyók népviselete, hímzéstechnikája egészen különleges sajátosságokat mutat. Kútvölgyi Mihály; Viga Gyula; Viszóczky Ilona: Matyóföld rózsái . A legények ezt jól kihasználták, ha verekedésre kényszerültek: a gazdagon hímzett ruhadarabon a minták meglehetősen kemények voltak, pláne, ha az inget be is vizezték. A kiadvány a matyókat, Mezőkövesd, Tard és Szentistván népét mutatja be. Ezt a végén a cipő, a félcipő és a szandál váltotta fel. Matyóknak a Miskolc körzetében fekvő három község (Matyóföld) – Mezőkövesd, Szentistván és Tard – lakosságát nevezzük; elterjedésük régebben a mainál nagyobb volt.

könyvhét. Ott lesznek többek között a matyók, akik magukkal hozzák színpompás viseletüket, amibe bárki belebújhat, a solymászok vadászmadaraikkal, amiket közelről is meg lehet csodálni, a mezőtúri és magyarszombatfai fazekasok, akikkel együtt lehet korongozni. A matyók mind római katolikus vallásúak. Templomba és bálba is felvették a fiatal lányok az ilyen fehér szvettert, ám tánc közben, vagy ha máskor bújtak össze a legénnyel, annak a posztó ruhájára rátapadt a nyúlszőr, s otthon megtudták, kivel volt együtt.

Az angóra nyulat egy évben háromszor-négyszer „megkopasztották" , szőrét guzsalyra fonták. A munkában: vászonszoknya, bocskor, ami az elhasznált csizma szárából készült házilag, vagy a csizma aljából készített papucs. gyolcs) a fiatalok ünnepi viseletéhez tartozott, a kevésbé értékes sárgás-szürkés nyersfehéret pedig az öregek hétköznap hordták. Lassan a piros és a többi szín is egyre élénkebb lett, a szalagokat és hímzőfonalakat már nagy színválasztékban árusították, – mindez alaposan átalakította a népi divatot.

De a matyó szó a Kövesdiek legendáriumában egyébként személynévi eredetű, Mátyás királytól eredeztetik. Matyók.