Sokaknak olyan esetekben is jár végkielégítés, amikor nem is tudnak erről a jogukról, illetve a munkáltatójuk nem említi ezt a lehetőséget. A Munka Törvénykönyvének 77. A rendelkezések értelmében végkielégítés akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkaviszonyát a munkáltatója felmondással szüntette meg, vagy a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, vagy a munkavállaló munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató kikerül a munka törvénykönyve hatálya alól. A korábbi Munka Törvénykönyve ugyanis lehetővé tette a munkavállalónak azt is, hogy a végkielégítést abban az esetben is megkapja, ha ő maga szünteti meg felmondással a munkaviszonyát. Az, hogy jár-e valakinek végkielégítés legelőször is attól függ, hogy elbocsátották-e munkahelyéről, vagy ő maga mondott-e fel. csak az alábbi esetekben biztosítja a végkielégítés kifizetését a munkavállaló részére: Mt. Végkielégítés mértéke 2020: mikor, mennyi végkielégítés jár a Munka Törvénykönyve alapján? A végkielégítés egy olyan juttatás, amely a munkavállaló javára jár meghatározott esetekben, méghozzá általában a munkáltatónál töltött idő „meghálálásaként”. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) Az új Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.

Mikor jár a munkavállalónak végkielégítés? Az alábbiakban áttekintjük a jogosultsági feltételeket. Erzsébet-program 2019/2020 pályázatok: ekkortól igényelhető kedvezményes üdülés nyugdíjasok részére 2019-ben Felmondási idő 2020: számítása a Munka Törvénykönyve alapján 2020-ban 77. A végkielégítés az új munka törvénykönyve szabályainkak hatályba lépése óta nem minősül szerzett jogank azaz, azt el is lehet veszíteni. 77. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha megszűnik a munkaviszonya: - a munkáltató felmondása, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén. Ezzel ellentétben a jelenleg hatályos Mt.