Bugac-puszta (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) 1933. A néprajzi kutatás népművészet-képe azután a két világháború közt kapott megfogalmazást Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly 1928-ban a prágai nemzetközi népművészeti kongresszusra készített kötetében, majd A magyarság néprajza Viski Károly … A Felföld keleti részének néprajzi csoportjai. Északi részét magas erdős hegyek, középső és déli részét dombvidékek alkotják, amelyeket a Sajó és a Rima, ill. mellékvizeik (Balog-, Murány-, Csetneki-patak, Túróc, Gortva stb.) Kanász fiú.

Gömör (Gömörország).

1901. Néprajzi Múzeum, Budapest F 30 786 . Juhász szamárháton. Gulyások csoportja. A következő évtizedekben az önálló Egyházi gyűjtemény karakteres koncepcióval rendelkező vezetői részint a már meglevő tárgycsoportokat b�

Gyulafehérvár (Alba Iulia) az Erdélyi–érchegység Ompolymelléki (Zalatnai) hegysorának K-i végében, a Maros folyó jobb partján, az egykori Alsó-Fehér vármegyében fekszik. – Kankovszky Ervin felv. 12.5.

A Bükk hegység és a Gömör-Szepesi-Érchegység között elterülő hatalmas hegyi medence.

Néprajzi Múzeum, Budapest F 307 064. 1909. – Reprodukció. A Néprajzi Múzeum őrzi a 19-20. század halászatának, népies halfogási módozatainak egyik legjelentősebb tárgyi emlékanyagát. 8. A népi szakralitás iránti érdeklődés és a tematikába sorolható tárgyak gyűjtése a Néprajzi Múzeum legkorábbi korszakától fogva jelen volt, és erre az időre igen jelentős kollekciót, kialakult struktúrát eredményezett. Néprajzi Gyűjtők, Budapest.

Bugac-puszta (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Miklós felv. a néprajzi gyűjtőmozgalom Kárpát-medence-szerte, a Tradíció Néprajzi Gyűjtő Pályázat közösségi oldala,
Borovszky Samu – Sziklay János. Gönyey Sándor gyűjtése 1922. A több mint kétezer darabos kollekció viszonylag nagy száma kisebb tárgyakból tevődik össze.A törzsgyűjtemény létrehozása szétválaszthatatlanul egybefonódott Herman Ottó halászati monográfiájának (1887) megjelenésével. Budapest: Országos Monografia Társaság. Évszázadokon át jöttek-mentek jó meg rossz, nyugodtabb és küzdelmesebb időszakok, de a legborúsabb időkben is mindig volt egy fáklya, mely a szellem fényét ontotta, irányt mutatott a kor helytállóinak, az emberi szellem utánpótlásának.

Nagyszalonta (Bihar vm.)

Gyulafehérvár napjainkban – a dél-erdélyi magyarság szempontjából – már-már mélyszórványnak számít. 2.5K likes.
Gyulafehérvár egykor az Erdélyi fejedelemség gazdag, virágzó fővárosa volt.. Ennek a rangnak előzményei is voltak, ugyanis már a Római Birodalom által Erdély területén létrehozott Dacia provincia első központja is ennek a városnak a helyén jött létre, Apulum néven. Szerk. A város és környéke már az őskor óta lakott volt.

A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. 7.